Fájhatnak az ízületek az erek miatt

A Behçet-szindróma vagy Behçet-kór BD egy szisztémás vaszkulitisz az egész testre kiterjedő érgyulladásamelynek az oka nem ismert. A nyálkahártyát az emésztő- és a húgy-ivar szerveket borító hártyában a nyálkát termelő szövet és a bőrt érinti, és a fő tünetei a kiújuló szájüregi és ivarszervi fekélyek, valamint a szemet, az ízületeket, a bőrt, a vérereket és az idegrendszert érintő tünetek.

Sérülés és túlterhelés

A BD Dr. Hulusi Behçet török professzorról kapta a nevét, aki ben fedezte fel és írta le. A BD a világ egyes tájain gyakrabban fordul elő. Főleg a távol-keleti országokban pl.

Az Egyesült Államokban és Ausztráliában kevés esetet jelentettek. A BD a gyermekek körében ritka, még a magas kockázatú populációkban is. Összességében a betegség 20 és 35 éves kor között jelentkezik.

A vádlifájdalom 10 lehetséges oka

Eloszlása egyenlő a nők és a férfiak között, de általában súlyosabb az utóbbiaknál. A betegség okai ismeretlenek. Nagy létszámú betegen a közelmúltban végzett kutatás alapján a genetikai hajlam némi szerepet játszhat a BD kialakulásában. Konkrét kiváltó okról nem tudunk.

Számos vizsgálati központban folynak jelenleg is kutatások a betegség lehetséges okaival és kezelésével kapcsolatban. A BD öröklésének nincs egyértelmű mintázata, bár bizonyos mértékű genetikai hajlam feltételezhető, különösen a korán jelentkező esetekben.

A szindróma összefüggésbe hozható genetikai hajlammal HLA-B5különösen a mediterrán országokból vagy a Távol-Keletről származó betegeknél. Beszámolták már olyan családokról, amelyek tagjai ebben a betegségben szenvednek.

Megelőzhető-e a betegség? A BD nem megelőzhető, és az oka nem ismert. Szülőként se kevesebbet, se többet nem lehet tenni annak érdekében, hogy a gyermeknél ne alakuljon ki a BD. A ami jobb a térdízület fájdalmainál nem hibás azért, hogy a gyermeke megbetegszik.

Nem, nem fertőző. Szájüregi fekélyek: Ezek az elváltozások majdnem mindig jelen vannak. A betegek kétharmadánál a szájüregi fekélyek a kezdeti tünetek.

A gyermekek többségénél sok kis fekély alakul ki, amelyek megkülönböztethetetlenek a kiújuló fekélyektől, amelyek gyermekkorban fájhatnak az ízületek az erek miatt. A nagy kiterjedésű fekélyek ritkábbak, és kezelésük nagyon nehéz lehet.

A kéz leggyakoribb betegségei

Ivarszervi fekélyek: Fiúknál a fekélyek leginkább a herezacskón találhatók, kevésbé gyakran a péniszen. Felnőtt férfi betegeknél majdnem mindig heg marad utánuk. Lányoknál főként a külső nemi szerveken alakulnak ki. Ezek a fekélyek a szájüregi aftákhoz hasonlítanak.

Valeomed Térd- és csípőízületi fájdalmak Térd A térd szervezetünk egyik legnagyobb és legbonyolultabb működésű ízülete, amely nagyfokú terhelésnek van kitéve mozgás során.

Gyermekeknél kevesebb ivarszervi fekély figyelhető meg a pubertás előtt. Fiúknál visszatérő heregyulladás orchitisz léphet fel.

Ízületi gyulladás 3 oka, 4 tünete, 9 kezelési módja [teljes útmutató]

A bőr érintettsége: Különböző bőrelváltozások léteznek. A pattanásszerű elváltozások csak pubertáskor után jelennek meg. Az eritéma nodózum vörös, fájdalmas, csomószerű elváltozás általában a lábszáron.

Ez a fajta bőrelváltozás a pubertáskor előtt álló gyermekeknél gyakoribb. Patergiás reakció: A patergia többszörös allergia a BD-ben szenvedő betegek bőrének reakciója a tűszúrásra.

Visszértágulat és érszűkület is állhat a lábfájdalom hátterében

Ezt a BD diagnosztizálására alkalmas tesztként is használják. Steril tűszúrás után az alkaron órán belül papula kiemelkedő, kerek kiütés vagy pusztula kerek, kiemelkedő gennyes kiütés jelenik meg. A szem érintettsége: Ez a betegség legsúlyosabb tüneteinek egyike.

A lányokat kevésbé gyakran érinti. A betegség mindkét szemre kiterjed a betegek többségénél. A szemek érintettsége általában a betegség kezdetétől számított 3 éven belül alakul ki.

A szembetegség lefolyása krónikus, időnkénti fellobbanásokkal. Az egyes fellobbanások következtében bizonyos szerkezeti károsodás lép fel, ami fokozatos látásvesztéshez vezet.

A kezelés a gyulladás enyhítésére összpontosul, hogy megelőzze a fellobbanásokat és elkerülje, illetve minimalizálja a látásvesztést.

Általában a bokát, térdet, csuklót és könyököt érinti, jellemzően kevesebb mint négy ízületet.

Ezért fájhat a csuklója

A gyulladás ízületi duzzanatot, fájdalmat és merevséget, valamint mozgáskorlátozottságot okozhat. Szerencsére ezek a hatások általában csak néhány hétig tartanak, és maguktól megszűnnek. Ez a gyulladás nagyon ritkán okoz ízületkárosodást.

Idegi érintettség: BD-s gyermekeknél ritka esetben kialakulhatnak idegrendszeri problémák. Jellemző tünetek: görcsrohamok, fokozott intrakraniális koponyaűri nyomás, valamint ezzel összefüggő fejfájás és agyi tünetek egyensúly- vagy járászavarok. Legsúlyosabb formái férfiaknál figyelhetők meg. Némely betegnél pszichiátriai problémák is kialakulhatnak. A betegség a vénákat visszereket és az artériákat verőereket egyaránt megtámadhatja. A betegség gyakran érinti a vádli ereit, amelyek megduzzadnak és fájnak.

Ha a mozgás fájdalommal jár...

Emésztőszervi érintettség: Ez különösen a távol-keleti betegeknél gyakori. A belek vizsgálatával kimutathatók az esetleges fájhatnak az ízületek az erek miatt.

Néhányuknál enyhe lefolyású, nem gyakori szájüregi fekélyekkel és némi bőrelváltozással, míg másoknál a szemet vagy az idegrendszert is érintheti. A fiúk és a lányok között is vannak bizonyos különbségek. Fiúknál a betegség általában súlyosabb lefolyású, és gyakoribb a szemek és az erek érintettsége, mint lányok esetében. A betegség különböző földrajzi eloszlása mellett a klinikai tünetei is eltérőek lehetnek világrésztől függően.

Gyermekeknél a BD ritkább, mint felnőtteknél, azonban a családon belüli esetek száma nagyobb az előbbieknél. A betegség megnyilvánulásai pubertáskor után jobban hasonlítanak a felnőttkori betegségére. Általánosságban, néhány variációtól eltekintve a gyermekkori BD hasonlít a felnőttkori betegségre. A diagnózis főként klinikai tünetek alapján állítható fel.

Ezek a kritériumok a következők: szájüregi fekélyek, valamint az ivarszervi fekélyek, a jellegzetes bőrelváltozások, a pozitív patergiás teszteredmény és a szem érintettsége közül kettő.

A diagnózis általában három évvel késik átlagban. A BD-re vonatkozóan nincsenek specifikus laboratóriumi eredmények. A BD-s gyermekeknek megközelítőleg a fele hordozza a HLA-B5 genetikai market, és ez a betegség súlyosabb formáival függ össze. Bizonyos etnikai csoportoknál a gyakorisága azonban kisebb. Az ér- és az idegrendszer érintettségének megállapításához az erek és az agy specifikus képalkotó vizsgálataira lehet szükség.

Mivel a BD egy több szervet érintő szisztémás betegség, a kezelésben szakorvosok szemorvos, bőrgyógyász és ideggyógyász együttműködése szükséges. A patergiás bőrteszt a diagnózis szempontjából fontos. A Nemzetközi Vizsgálati Csoport International Study Group által a Behçet-kórra vonatkozóan meghatározott osztályozási kritériumok között is szerepel. Fájhatnak az ízületek az erek miatt vizsgálat során steril tűvel 3 szúrást ejtenek az alkar belső felén.

Ez alig fájdalmas. A reakciót órával később értékelik ki. A bőr fokozott túlérzékenysége szintén megfigyelhető a vérvétel helyénél vagy műtét után. Ezért a BD-s betegeken nem célszerű felesleges beavatkozásokat végezni.

Kifejezetten a BD kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálat nincs, bár vérvizsgálatokat végeznek más betegségektől való megkülönböztetés differenciáldiagnózis céljából.

Általában a tesztek eredménye azt mutatja, hogy a gyulladás kissé fokozottabb. A vizsgálatok mérsékelt vérszegénységet és emelkedett fehérvérsejtszámot mutathatnak ki. Nincs szükség a tesztek megismétlésére, hacsak a beteget nem tartják folyamatos megfigyelés alatt a betegség aktivitásának és az esetleges gyógyszermellékhatások az ellenőrzése céljából. Számos képalkotó eljárás alkalmazható gyermekeknél az erek és az idegrendszer érintettsége esetén.

A betegség csillapodhat remisszióde lehetnek fellángolásai is. Ezek egyensúlyban tarthatók, de nem gyógyíthatók. Mivel a BD okai ismeretlenek, nincs rá specifikus kezelés. A kezelési módok a különböző szervek érintettségétől függően változnak. Az egyik véglet az, amikor a BD-s betegnek nincs szüksége semmilyen kezelésre. Másrészt vannak olyan betegek, akiknél a szem, a központi idegrendszer és az erek érintettsége miatt kombinált terápiát kell alkalmazni. A BD fájhatnak az ízületek az erek miatt kapcsolatosan rendelkezésre álló szinte kivétel nélkül felnőtteken végzett klinikai vizsgálatokból származnak.

A leginkább alkalmazott gyógyszerek, hatóanyagok a következők: Kolhicin: : Régebben a BD szinte összes tünetére felírták, de egy nemrégiben végzett klinikai vizsgálatban bebizonyosodott, hogy hatásosabb az ízületi problémák és az eritéma nodózum kezelésére, valamint a nyálkahártyafekélyek csökkentésére. Kortikoszteroidok: A kortikoszteroidok igen hatásosak a gyulladás kezelésében. A topikális helyileg alkalmazott kortikoszteroidokat szájüregi fekélyek és szembetegség kezelésére használják szemcsepp formájában az utóbbi esetében.

Immunszuppresszív szerek: Ezeket a gyógyszereket főleg a szemet és más főbb szerveket vagy az ereket érintő, súlyos betegség esetén adják gyermekeknek. Ilyen szer például az azatioprina ciklosporin-A és a ciklofoszfamid. Antiaggregáns és antikoaguláns terápia: Mindkét kezelési lehetőséget különleges esetekben alkalmazzák az erek érintettsége esetén.

A térdhajlatfájdalom 10 lehetséges oka és kezelésük

A betegek többségénél az aszpirin valószínűleg elegendő erre a célra. Anti-TNF terápia: Ez az új gyógyszercsoport a betegség bizonyos jellemzőinek kezelésében hasznos. Talidomid: Ezt a szert súlyosabb szájüregi fekélyekre alkalmazzák egyes egészségügyi centrumokban.

Nagyon fontos a szájüregi és az ivarszervi fekélyek helyi kezelése. A BD-s betegek kezelése és utánkövetése csapatmunkát igényel. A gyermekreumatológus mellett szemorvosnak és hematológusnak is kell lennie a csapatban.

A betegnek és családjának folyamatos kapcsolatot kell tartania a kezelésért felelős orvossal vagy egészségügyi központtal. A kolhicin leggyakoribb mellékhatása a hasmenés. A gyógyszer ritka esetben a fehérvérsejtek vagy a vérlemezkék trombociták számának csökkenését okozhatja.

Beszámoltak azoospermiáról az ondósejtek számának csökkenésede ez nem jelentős probléma az erre a betegségre alkalmazott terápiás dózisok esetében; az ondósejtszám visszatér a normális szintre a dózis csökkentése vagy a kezelés abbahagyása után.

Kezelés otthon és az orvosnál

A kortikoszteroidok a leghatásosabb gyulladáscsökkentő szerek, de használatuk korlátozott, mivel hosszú távon súlyos mellékhatásokat, például cukorbetegséget, magas vérnyomást, csontritkulást, szürke hályogot okoznak, és gátolják a növekedést.

Azok a gyermekek, akiket kortikoszteroidokkal kell kezelni, lehetőség szerint napi egy alkalommal, reggel kapják meg az esedékes gyógyszeradagot. Hosszan tartó alkalmazás esetén a kezelést kalciumkészítményekkel is ki kell egészíteni. Az immunszuppresszív szerek közül az azatioprin hepatotoxikus májkárosító hatású lehet, csökkentheti a vérsejtek számát, és növelheti a fertőzések iránti hajlamot.